Mi az a kriptovaluta?

A kriptovaluta (cryptocurrency) egy, a digitális/virtuális térben használt pénznem. Titkosított (crypto) tulajdonsága abból adódik, hogy a vele folytatott tranzakciók során kriptográfiai, azaz titkosítási eljárásokat használ.

Mivel a kriptovalutával csakis blokkláncon (blockchain) keresztül lehet kereskedni, ezért elválaszthatatlan részét képezi a decentralizált hálózatokon történő kereskedelemnek.

A kriptovaluta felhasználási területei

Mivel a kriptovaluta a blokklánc rendszereken belüli fizetőeszköz, ezért gyakorlatilag az összes, decentralizált hálózatokon belüli pénzügyi folyamatnak az alapja.

Lássuk hát, mik is ezek a folyamatok:

Digitális fizetések: A kriptovalutákat első sorban Peer-to-Peer (P2P), azaz a felek közötti kifizetésekre, valamint online vásárlásokra használják. A blokklánc technológiája lehetővé teszi, hogy ezek a kifizetések a világ bármely pontján, gyakorlatilag azonnal megtörténjenek, így a kriptovaluta nemzetközi fizetésekhez is kimondottan ideális eszköz..

Mindezen előnyök mellett, a kriptovalutával történő fizetések másik nagy előnye, hogy közvetlenül az érintett felek között történik, tehát a tranzakciós folyamatba nem szükséges olyan harmadik fél bevonása, mint amilyenek a bankok, a hitelintézetek vagy adott esetben a pénzvizsgálók. Ezért a folyamat nemcsak hogy felgyorsul, hanem a szükségtelen kifizetések elkerülésével lényegesen olcsóbbá is válik.

Hitelezés és kölcsön: A decentralizált platformok nem csak a kriptovalutában történő kifizetésekre, hanem az abban történő hitelek, kölcsönök nyújtására is lehetőséget ad, így a kölcsönt adó, úgy, mint az hagyományos, ilyen jellegű tranzakciók esetén, kamatot is kérhet.

Értéktárolás és befektetés: Ahogyan minden hagyományos valutának vagy monetáris eszköznek, úgy a kriptovalutának is időről-időre, különböző gazdasági folyamatok függvényében változik az értéke. Ezért értéknövekedésük lehetőségét figyelembe véve, sok esetben reális alternatívát kínálnak az aranyba vagy részvényekbe történő befektetés helyett.

Okosszerződések (smart contracts): A okosszerződések képezik a blokklánc rendszerek automatizmusának az alapját. Ebbe az automatizmusba természetesen beletartoznak a kriptovalutában történő tranzakciók, kifizetések, vásárlások és kölcsönök nyújtásának és a kamatok beszedésének azonnali végrehajtása is.

Hogyan keletkezik a kriptovaluta?

A kriptovaluták generálására többféle módszer létezik, attól függően, hogy az adott blokkláncon milyen konszenzus mechanizmus van érvényben.

A leggyakoribb módszerek, teljesség igénye nélkül a következőek:

Centralizált kibocsátás: Ebben az esetben a kriptovalutát egy központi „hatóság” – például egy kormány, egy központi bank vagy akár egy közösség – hozza létre, bocsátja ki, illetve szabályozza azok elosztását, felhasználásuk keretrendszerét.

Bányászat (Proof of Work – PoW): Egyes decentralizált láncok esetén – mint amilyen a Bitcoin is – PoW típusú konszenzus algoritmust használnak a blokkok validálására és lezárására. Ez egy verseny a blokklánc felhasználói között, mivel aki előbb „oldja meg” a blokk lezárásához szükséges bonyolult matematikai feladatot, az zárhatja le a blokkot, amiért cserébe a rendszertől bizonyos számú kriptovalutát kap.

Stakelés (Proof of Stake – PoS): A PoS rendszerekben a rendszer bizonyos szempontok alapján saját maga választja ki a lehetséges validálókat. Ezek után a kiválasztottaknak egy bizonyos mennyiségű kriptovalutát kell lekötniük a saját tulajdonukból, hogy elfogadják magát a kiválasztást. A lekötés azt jelenti, hogy ha a validálás során illegális cselekményt követnek el – például módosítanak vagy törölnek bizonyos adatokat – akkor a zárolt kriptovalutát elveszítik. Ezért minél több kriptovaluta kerül lekötésre, annál valószínűbb, hogy a felhasználó „becsületes” és így, természetesen újonnan kibocsájtott kriptovaluta fejében, validálhatja és zárhatja az adott blokkot.

Mi a különbség a kriptovaluta és a tokenek között?

A kriptovalutát és a tokent gyakran egymás rokon értelmű szavaként használják, azonban annak ellenére, hogy sok hasonlóság van köztük, funkciójukat tekintve mégis különböznek.

A kriptovaluta egy olyan digitális pénznem, amely első sorban, hasonlóan, mint egy hagyományos valuta esetében, pénzforgalom céljára, saját blokkláncukon hoznak létre. Ez a pénzforgalom lehet, a már az előbbiekben említett kifizetés, vásárlás, illetve hitel- vagy kölcsönkihelyezés.

A tokenek ezzel szemben olyan digitális eszközök, amelyek valós eszközök vagy szolgáltatások értékét, hozzáférési vagy szavazati jogok értékét reprezentálják digitálisan. Első sorban tőkebevonásra és a tulajdonjogokkal való kereskedésre használják őket. Mivel nincsenek blokklánchoz kötve, ezért a különböző blokkláncokon átívelően is lehet őket adni-venni.

Hogyan keletkezik a token?

Ahogyan kriptovalutákat, tokeneket is lehet generálni. Erre három fő megoldás létezik:

Kezdeti éremkibocsátás (Initial Token Offering – ICO): Az ICO során egy kezdő vállalkozás vagy startup tulajdonjogának egy részét tokenek formájában megvásárlásra kínálja, így finanszírozva saját indulási költségeit. A tokenek birtokában a befektetők többek között tulajdon- és szavazati jogot vásárolnak maguknak az adott cégben.

Tokengenerálási esemény (Token Generation Event – TGE): A TGE is egy tőkebevonási mechanizmus, azonban itt már meglévő vállalkozások adják el tulajdonjoguk és/vagy valós eszközeik tulajdonjogának (lásd: „A valós eszközök tokenizálása) egy részét. Ennek során a befektetők nagyobb biztonságban, a cég működésének ismeretében fektethetnek be, viszont sok esetben már a ICO-hoz képest magasabb áron. A cég ennek fejében pedig tőkéhez juthat további fejlődésének elősegítése érdekében.

A valós eszközök (Real World Assets – RWA) tokenizálása: Valós eszközöknek tekintünk mindet, amely mögött valós fizikai érték húzódik meg. Ilyen valós eszközök lehetnek az ingatlanok, az áru, vagy adott esetben az energiaközösségek által birtokolt energiatermelő rendszer és az általuk megtermelt energia is. Ezeknek az eszközöknek az értékét szokás a blokkláncon, befektetési céllal tokenné alakítani. Az így digitális fizetőeszközzé váltott értékekkel már könnyen és gyorsan lehet a blokkláncon belül, illetve azon kívül is kereskedni.

Mi határozza meg a kriptovaluták és tokenek értékét?

A kriptovaluták és tokenek értékét több tényező is meghatározza, például:

Kereslet és kínálat: Ha kereslet meghaladja a kínálatot, vagy az elérhetőség korlátozott, mégis sokan szeretnének egy bizonyos kriptovalutát vagy tokent vásárolni, akkor annak értéke emelkedik.

Használhatóság: Ha egy kriptovalutával széles körben lehet fizetni, több vállalkozás és egyén integrálja azt a mindennapi pénzügyi tevékenységekbe, vagy ha egy token egyszerre több funkciót is ellát, akkor értékesebbé válik.

Piaci hangulat: A befektetők piaci hangulata jelentősen befolyásolja a kriptovaluták és tokenek értéket. Az aktuális piaci trendek, hírek. a befolyásos személyek véleménye, illetve a közhangulat árfelhajlásokat, de akár jelentős eséseket is eredményezhet.

Elérhetőség: Az olyan kriptovaluták és tokenek, amelyek kínálata korlátozott, kisebb esélyt kínálnak a befektetésre, ezért igen gyakran magasabb értékkel is rendelkeznek, így növelve az irányukba mutató igényt.

Biztonság és technológia: A kriptovaluta vagy token alapját képező technológia – amely elsősorban a blokkláncot, illetve a konszenzusos mechanizmusokat érinti – stabilitása és biztonsága kulcsfontosságú szerepet játszik annak értékében, ezért egy biztonságos decentralizált hálózat feltétlenül növeli a bizalmat és így ösztönzőleg hat a befektetési kedvre is.

Milyen szerepe van a tokeneknek az energiaközösségekben?

A tokenek kulcsfontosságú szerepet játszanak az energiaközösségek (EK) működésében, mivel lehetőséget biztosítanak a közösségen belüli energiakereskedelmre, illetve a valós eszközök közös tulajdonjogának gyakorlásáre. kereskedelmére.

Nézzük meg kicsit részletesebben, mi is igazából a szerepük:

Energiakereskedelem elősegítése: A tokenek elsőszámú szerepe az energiaközösségekben az energiakereskedelem biztosítása. Mivel az energia is valós eszköznek minősül, ezért tokenizálható. A megtermelt, de fel nem használt elektromos áramot ennek megfelelően a termelő eladhatja annak, akinek a közösségen belül éppen szüksége van rá. Ráadásul, az okosszerződéseknek köszönhetően, mind az eladás, mind az allokáció, mind pedig az ellenérték kifizetése pillanatok alatt megtörténik. Ez rugalmasabbá és hatékonyabbá teszi az EK működését és csökkenti a centralizált energiaszolgáltatóktól való függőséget.

Irányítás és döntéshozatal: Az energiaközösségekben a tokenek számának, tehát a közös valós eszközök tulajdonjogának arányában a tokentulajdonosok részt vehetnek az energiaközösséget érintő döntések meghozatalában. Ezek a token alapú szavazási rendszerek biztosítják, hogy a döntések közösen és átlátható módon szülessenek, lehetővé téve minden érintett számára a beleszólást.

Tőkebevonás: Kezdeti éremkibocsátás (ICO), tokengenerálási esemény (STO), illetve a valós eszközök tokenizációja során a közösség a tulajdonjogok tokenek formájában történő eladásának segítségével tőkét vonhat be egy EK elindításához vagy éppen annak bővítéséhez.

Átláthatóság és bizalom: Magának a blokklánc a technológiájának, a konszenzusmechanizmusoknak, illetve az okosszerződéseknek köszönhetően a kriptovalutával és tokennel való kereskedelem gyors, automatikus hatékony és anonim, a feltételek mindenkire ugyanúgy vonatkoznak, illetve a rendszerben meglévő adatok megmásíthatatlanok és törölhetetlenek.

Fenntartható gyakorlatok ösztönzése: Megfelelő mechanizmusok igénybevételével a termelőket akár jutalmazni is lehet a megtermelt és eladott, megújuló forrásból származó energiáért, amely így ösztönzőleg tud hatni az ilyen rendszerek telepítésére, bővítésére és magára a túltermelésre, aminek az eredményeképpen nő a zöld energia felhasználásának aránya.